(2005.09.10-én írtam.)
Tegnap Deego első lemeze, ma a második kerül sorra. Pro és kontra. A már említett Raplife-interjúból érdemes kiemelni néhány mondatot, a zenékről: "a nagyját én csináltam, de Tibbah készítette a közös számainkat, illetve Joeker (Hősök) is kettőt. A Srácokból Rich-Zed is készített egyet." A szövegekről: "Most már érettebbek a szövegeim is. Elhagyogatom az angol dolgokat. A magyar rímek felváltották őket."
01 Ez az [ 06:06 ]
Erről a vonós zenéről Tribe komolyzenei (komoly zenei) dolgai jutnak eszembe. Azok is tetszettek, ezek is. Az övénél nyugodtabb ütem telepszik meg a vonósok mellett, itt, Deegónál.
Szombathely hangja határozottan visszatért. Határozottan. Magabiztosan. Ugyanolyan mérges, ugyanolyan kritikus.
Refrén: "Ez rím - az szó, az burner - ez dope / Ez king - az toy, ez fame - az joke / Ez real - az fake / Ez festmény - az kép / Ez tény, ez flow, ez rap, ez jó..." Ugye, nem erre értetted, Deego, hogy elhagytad az angol szövegeket? :) Egyetlen szavadat sem cáfolnám meg, tehát egyetértünk, valóban jó az, amivel jössz, csak másképpen fogalmaztam volna meg... De az már nem Deego-lemez lenne, hanem Bolondokháza. Úgyhogy hagyjuk.
"Minden reppes, minden seftes, minden writer, minden breakes / Csak a bizniszre, a fame-re megy / Vagy ölre egymással..." Ha már egyszer magyangolul beszélsz, miért mondod azt, hogy vrájter? :)
Ezt leszámítva igen, ez flow, ez rap, ez jó.
02 Köszönet érte (közr. Duffchy) [ 04:45 ]
A hegedűket most zongorára cserélték. Gyengéd zongorára. Ami a barátsághoz illik. Méltóságteljes, amilyen a dal is. Ritkán mondhatjuk a rapre, hogy megható, de ez az. Nem nyálas, nehogy azt hidd. A gyengéd zongorához határozott ütem dukál, amilyen határozott a barátság.
Duffchy is magyangolul beszél, de ez részletkérdés. Néha mintha nem lenne biztos, hogyan hangsúlyozzon, de semmi sem tudná elrontani ezt a nótát...
Deego szerint "Ha messzebb jutok, csak nagyobb lesz a szerénység..." Jól mondod. Az eredményeknek nem feltétlenül kell nagyobb arcot inspirálniuk.
03 Részletek [ 04:46 ]
Gitár peng. Géppel magasabbra tolt hang szól mellé, egész fantáziadús alappal.
Deego életről, világmindenségről, mindenről szövegel - "Emberek, veled együtt ők is részletek / A Föld egy képlet, mi bent a tételek / Életek, képzetek, a képzeletek / Részletekben ezek múlnak el te veled..." Triviális dolgokról, de nem unalmasan.
04 Idill (közr. Bankos, Norba) [ 04:06 ]
Bankos, Norba (Az Idő Urai / Kriminal Beats) a vendégek. Sistergés, mintha bakelit. Ismerős ütemképlet, de nem megszokott hangzás. Mellette háttérben mintha xilofont ütnének.
A cím ironikus, egyikük sem idilli képeket vázol... "Ez itt Bp., innen nincsen menekvés, csak bűvölet / Itt kedvedre szédülhetsz, ravasszá tesz a sok teszt / Mindenből egy picit elvesz és mindenkihez hozzátesz / Ahogy tesz-vesz a város, a pénz szép lassan kibelez..." - mondja Bankos. A város megtanít túlélni. És "ahogy Mango mondta: a csapat jobban szeret téged..." - lásd: Sena - First One, ezen belül New morning.
Norbától annyit emelnék ki, hogy "Na kezdjük az edzést vagy folytassuk..." - utalás egy igen jól sikerült dalra, a Tréningre.
Mind Bankos, mind Norba egyedi szövegstílussal rendelkezik. Érezhető rajtuk a tapasztalat, még ha nem is mindig hasalok el a produkciójuktól, de mindenképpen kalapot emelek előttük. Nem a tekintély minden áron való tiszteléséről van szó, hanem a teljesítmény jogos elismeréséről. Libabőr ezúttal nincs, de tisztelet igen.
05 Lehettek Hősök (közr. Hősök) [ 05:06 ]
Ezt is filmzenének érezném, hangulatot teremt. Szimfonikus zenekart vizionálnék, mekkora lenne, ha eléjük állhatna ki Deego és a Hősök... Ha lenne pénzem, megvalósítanám. Az ütem: semmi különleges, de jó.
Joeker hangja közelebb áll hozzám, mint Mentháé, de le nem tudnám dönteni, hogy előbbi fiatalember hősies tettekre késztetne, vagy szeretne lebeszélni róluk. Utóbbi keserűséget próbál kiadni magából, csakúgy, mint Deego, de ő megoldást is ajánl (az ő hangját már megszoktam és kezdek is rászokni). Brash mintha túlságosan igyekezne, hogy teljesítsen. Eckü orgánuma tetszik, a szövegei is rendben vannak, "akkor szavakkal a szóra válasz, pro a kontrával / Ez együtt jelentkezik mint az Oldal az Ammóniával..." - utalás a múltra, a Hősök az Őrült Oldal és az Ammóniaszökevények összessége. "A nyugat nem enged, mert halálos a fegyver..." - az első négy szó egy Hősök-kislemez címe.
06 Csak egy levél [ 05:39 ]
Tegnap azt mondtam, Deego rappel és raggázik. Tévedtem, énekel is. Ha akarja, a raggához illően érdes a hangja. Ha rappelni akar, döccenő nélkül, simán áramlik. Itt és most énekelni akar (örülök neki), ezért erős és tiszta a a hangja. Ha lenne még egy kalapom, azt is levenném.
Kedvesen csilingelő zongorába karol bele a húrok visszafogott pengése és az egyszerű ütem. Újabb jó pont. Ének, rap és zene egyaránt mesteri.
Levél, életjel. Testvérnek? Barátoknak? Családnak? Kedvesnek? Mindenkinek? Nem ez a lényeg, hanem az, hogy Deego közelképet szolgáltat magáról. Bizalmat jelez a gesztus.
"Hogyan érthetnél meg, hogyan szerezhetnél meg? / Hogyan szerethetnél meg, hogyan szeghetnéd meg / az elvárásaimat, mikor nincsenek? / Csak pillanatképekben maradtok meg, mint a tincseken / az első lecsorduló könnycsepp..."
07 Mikor lángol a májk [ 04:01 ]
Pihenés után újabb lendületet veszünk. Mi az, hogy, nagyon is - mondja bennem Gy.F. Mielőtt még bárki azt hinné, hogy Deego elpuhult, kiválóan bizonyítja az ellenkezőjét. Előveszi Diggieman nevű raggás énjét. Reszkessetek, gumi-MC-k. :) Határozott, múlni nem akaró libabőr. Még abba sem kötök bele, hogy magyangolul hadar. Hadd tegye. Jól áll neki.
Itt most nincs mellébeszélés, lazítás, csak megállíthatatlan magabiztosság. A zene néhány, de megfelelően nyers hangból áll össze, az ütem is úgy vág oda, ahogyan kell.
08 Hatalom (közr. Knyght Ryders) [ 04:36 ]
Gondolom, Deego ezt értette Tibbah szerzeménye alatt. Zaklatott zene, tőlem távolabb elhelyezkedő stílussal. Ez a zene nem az én zeném, ennyi az egész.
Phat és Cof vendégszövegel, még szoknom kéne a stílusukat. A refrén szinte megalománként hat a korábbi Deego-hozzáállás mellett.
Ez a tétel kilóg a lemezről.
09 Sajnálom [ 05:08 ]
Visszaülünk a zongorához. Mintha sértődött lenne. Szomorú. Az ütem némi lendülettel, daccal vértezi fel. Bólogatásra ösztönöz az elegy. A zárás, a zongoraszóló is ül. Stabilan.
Konfliktusok, megbántottság, sajnálat, támadások. Ezekhez a fogalmakhoz ez a zene illik, beismerem.
10 Pro és kontra [ 04:19 ]
Újabb tempóváltás, gyorsulunk. "Ez magyangol szar, a füleket befogni, az öveket meg bekötni..." Fúvósok. Szokottan izmos ütem, "beatekkel megfejel". Ügyes zene.
Refrén csipetnyi raggával, több rappel. A strófákban regimentnyi angol szó, azt hiszem, magyarul is meg tudta volna fogalmazni, de ez tényleg csak az én "magyarkodásom" :), mindenki úgy szövegel, ahogyan akar (és mindenki olyan véleményt mond, amilyet akar - én is). Igen, ez magyangol, de nem szar.
Deego, ne bántsd az oldschool rapbe sorolható zenéket. :) Oké, értem, hogy az elavult kifejezést kerested. Igen, az oldschool rap mai füllel hallgatva elavult. Sejtem, hogy a mai srácokat nem Grandmaster Flash, a Sugar Hill Gang vagy Afrika Bambaataa inspirálja, de elfeledkeznek róla, hogy ha ezek az úttörők nem lettek volna, ma ők sem szövegelnének.
A kritika nem neked szól, hanem a hip-hop gyökereit semmibe vevőknek, félre ne érts. Tudom, hogy te tisztában vagy az alapokkal: "Respektállak titeket, kik a falakat tartják / Respektálok mindenkit, kik az alapot lerakták / Respektállak, azaz tisztellek / Pedig nem is ismerlek / Sokan köszönhetik nektek, hogy ők is teret nyertek..." (lásd: Ez az)
11 Tudás és bölcsesség [ 04:52 ]
Most meg hegedűt veszünk a kezünkbe (a vállunkra kell támasztani, ugye?), és jól visszhangzó ütemet veszünk a másik vállunkra - hogy folytassam a képzavart.
Első versszak: saját siker vázolása, figyelmeztetés azoknak, akik elszállnak maguktól. Második szakasz: önkép, elhelyezkedés a térképen. A harmadik is, kiegészülve magyar korképpel-kórképpel (igyekszem többször elővenni ezt a szókapcsolatot, mert tetszik, de félek, hogy elkoptatom).
12 Kik vagytok ti? (közr. Phourteeone a.k.a. Tibbah, Rizkay) [ 06:20 ]
Természet. Sejtelem. Hang, mintha fentről lenne kinyilatkoztatás. Alatta besompolyog a zongora. És ismét Tibbah-zene, változatlanul nem vagyok kibékülve vele. Illetve máshoz szokott a fülem és ezt még szoknom kéne.
Konfrontáció mindenkivel, aki ellenük (Deego, Tibbah, Rizkay) indul. Tibbah: "Nem kell nekem a ti hop-hop-otok mert van sajátom / Masszív mint az oszlop és nem kell senkit sajnálnom..." - igen, ez saját hip-hop, az biztos, és masszív is. De nem hat rám. Hadd idézzek a refrénből, Deegótól: "Lehet: nem kérted, de ez a véleményem."
A zenéről ennyit, a szövegek kellően mérgesek, energikusak, a rímek is működnek, csak a muzsika zavar valamennyire.
13 Látok [ 05:08 ]
Megint hegedű, közepesen nyers ütem. Ide meg ez kell.
Deego szerint "Mindenki belső alkotó szelleme szabad itt" - ezzel vitatkoznék, mert az alkotók többsége csak erőlködik, hogy megtalálja a saját hangját. Vagy tévesen azt hiszi, megtalálta. Az első szakasz témájául az elmúlást nevezhetném meg, a másodiké az egymásra utaltság és biztonság, és végül megint az elmúlás.
14 Vadászat az angyalokra (közr. Rich-Zed) [ 03:57 ]
Rich-Zed a Srácok közül. Az ő zenéje szól. (Hmm, a Srácok eddig feltérképezetlen kontinens számomra.) Búgás a háttérben, sejtelem ismét. Az ütem nyugodt, néha a zongora is be-betekint az ajtón. Ügyes. Egyéni. Nem kéjes-édes, nem is kemény és szikár, valahol félúton. (Lehet, hogy a Srácok már nem sokáig marad feltérképezetlen kontinens?)
Rich része olyan, mintha novella akarna lenni, vagy szabadvers. Hmm. Deego pedig törött szárnyú angyal.
***
Pro: Ez az, Köszönet érte, Részletek, Csak egy levél, Mikor lángol a májk, Sajnálom, Pro és kontra, Tudás és bölcsesség, Vadászat az angyalokra
És: Idill, Lehettek Hősök, Látok
Kontra: Hatalom, Kik vagytok ti?
Ha lehetséges, ez az album még jobb lett. Deego fejlődött, bár a Földalatti Siker után azt hittem, nem lesz hova. Tévedtem, tévedtem, tévedtem.
A zenei sokszínűség megmaradt, lásd fentebb. Erre is azt mondanám, mint az előző hanganyagra: szokszínű, de nem széteső. Erőlködés nélkül, természetesen sasszézik egyik fajta zenétől a másikig. (A két döccenést tudjuk be annak, hogy Tibbah zenéi és köztem nincs kompatibilitás. Nem szerethet mindenki.)
Az egészet összefogja Deego hangja. Akár énekel, akár rappel, akár raggázik. Nem lett kevésbé mérges, de mintha más témákat is észrevett volna. A közreműködők felülről karcolják az átlagos szintet, Deego szövegstílusa pedig magabiztosabb lett a két lemez között eltelt három év során.
Tapsot hallok. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése