(2005.08.26-án írtam.)
A zenei látókör szélesítése érdekében letölthető hanganyagok után kutattam a hiphop.hu fórumán. Többek között Gerysson mixére akadtam rá, és már ezredszerre is Pelikánnal jövök elő, hogy akkor még nem sejtettem... :)
Nem sejtettem, hogy ennyire fülemrevaló lesz ez a mix. Mixről, mixtape-ről Náksi vs. Brunner jut eszembe, bár lehet, hogy retardáltnak tűnök ezzel az asszociációval. :) (Azóta DJ Clue és Kool Kasko neve is beugrott - enyhítő körülmény.)
De ezúttal nem rólam van szó, hanem DJ Geryssonról. Semmit sem tudtam róla, de azóta felfedeztem, hogy 2003 nyara óta a Hősök lemezlovasa. A logika alapján a mixtape letölthető a csapat honlapjáról.
01 Intro
Gerysson született közönséghergelőnek tűnik számomra, már az első pillanatok szkreccses felvezetésétől libabőrös lettem... És olyan ütemek sorakoznak fel, amikkel azonnal le lehet venni a lábamról. Feltételezem, hogy a magyar szövegek a Hősöktől származnak. :)
(Tisztelet a Hősöknek, rendelkezem a lemezeikkel, de még nem hallgattam meg őket.)
02 A Tribe Called Quest - One Two Shit ft. Busta Rhymes vs. Mos Def - Hip-Hop
Megjelentek az ATCQ 1998-as The Love Movement lemezén és Mos Def 1999-es Black on Both Sides lemezén.
Gerysson nem sejthette, de újabb jó pontot szerzett nálam a Tribe szerepeltetésével, újabb libabőr kapott el, amikor meghallottam a One Two Shit kezdő ütemeit, Q-Tip és Busta hangját. Utóbbi rokonszenvesen őrültködik.
Az intelligens brooklyni MC-re, Mos Defre csak mostanság kezdek felfigyelni, a nálam szokásos, pár éves késéssel. Megfog a hangja, a szövegek lendülete, a zenék üteme, hamarosan masszívan a fülembe települ, előre látom...
03 Pharoahe Monch - Right Here (Remix) ft. Xzibit
Megjelent a Rawkus 2000 - New York Independent Hip Hop lemezen, 2000-ben.
Mind a korábbi Organized Konfusion-korszak, mind PM szólólemeze kimaradt a zenei műveltségemből. Egy ideje X-re sem figyelek. Nem árt szélesíteni a zenei látókörömet.
Refrén, nem annyira az én zenei világomba tartozó alappal, aztán Xzibit bele-az-arcodba, magabiztos szöveggel jön, alatta gitár peng, ez azért egész jó.
04 Mykill Miers - Killing Spree (DJ Revolution Remix)
Az eredeti változat megjelent a 2000-es It's Been a Long Time Coming lemezen.
A harcos hangulatú rímek folytatódnak, ismét szkreccs :), a gyenge MC-ket elkaszáló körútra indul Mykill Miers, hangsúlyos dobokkal felszerelkezve.
Visszatér az elején megbízást adó, erőltetett hangú nőszemély, kérdezi Mr. Geryssont, hogyan áll a darab. /Vigyázzba vágja magát, tiszteleg./ Jelentem, kifejezetten jól.
05 Jurassic 5 - What's Golden
Megjelent a 2002-es Power in Numbers lemezen.
Csak most figyeltem fel a Jurassic 5-ra, de kezd a fülembe nőni a zenéjük. Libabőr ismét, amint meghallom ezt a jellegzetes J5-zenét. Szkreccs mellé nem kemény, de határozott ütemek, lassan elülő fúvósok, Chali 2na könnyen beazonosítható hangja. Ez kell nekem.
06 Black moon - Warzone
Megjelent az 1999-es Warzone lemezen.
A Black Moon független hip-hop duót 12 év alatt se mtudtam észrevenni. Nyugodtan magabiztos ütemekre megmondós szövegek ülnek.
07 Beatnuts - Duck Season
Megjelent DJ Babu Duck Season Vol.1 lemezén, 2002-ben.
ODB Shimmy Shimmy Ya-ját idéző zongorát hallok, aztán Dilatedre hajazó alapot (Babu miatt érthető a párhuzam). Kellemes. Psycho Les szövegei remekül illenek a zenéhez.
08 Gangstarr - The Rep Grows Bigga
Megjelent a Moment of Truth lemezen, 1998-ban.
Libabőr, libabőr... Lassan már mondanom is felesleges lesz, annyira magától értetődik, milyen hatással van rám ez az elegy, amit Gerysson kotyvasztott. Határozottan megnyerőnek érzem a jazzesen áramló, de az utca karcosságát is magában hordó Gang Starr-hangzást.
Ezt itt jazz-rapnek nevezem, mert nem tudok rá jobb szót. Tán jazzes hangmintákat feldolgozó, határozottan urbánus, intelligens fekete zene lehetne még a megnevezés. Premier kreatív hangminta-elképzeléseivel és szkreccsével, Guru tudatos szövegeivel.
A duótól még nem sikerült minden lemezt begyűjteni, de igyekszem. Az 1998-as munkájuk éppen megvan. Ennyivel is előrébb vagyok a semminél.
09 Dilated Peoples - Work The Angles (Remix)
Az eredeti változat megjelent a Platform lemezen, 2000-ben. Kutmasta Kurt Rework the Angles címmel állt elő egy remixszel, nem tudtam rájönni, ez egyezik-e azzal.
Derékig járunk a szkreccsben és élvezem. Pontos és precíz az előadásmód, ahogyan a szövegben is olvasható: "I work the angles - sharp and precise..."
A DP is mostanság fogott meg, illetve a Kanye Westtel közös This wayre figyeltem fel még tavaly. Azóta teljesen véletlenül megkaptam a Platformot. Tegnap is azt hallgattam. Az egész anyag kiváló, a szövegek közül pedig a Triple Optics refrénje ragadt meg a fülemben.
10 Afu-Ra - Voodoo Chile
Megjelent DJ Premier Golden Years (The Remixes) 1993-2000 lemezén, 2002-ben.
Nem vagyok annyira otthon az amerikai underground területén, hogy Afu-Ra is ismerős legyen számomra. Annyi rémlik a Raplife-ból, hogy a Gang Starrhoz állt közel, aztán eltávolodtak egymástól. A Premier-alap miatt érthető, ha csipetnyi jazzes hatást érzek itt...
11 Nas - Nas Is Like
Megjelent az 1999-es I Am lemezen.
"QB legveszélyesebb MC-je" is a fülem kedvencei közé tartozik. Ez a szkreccs által szabdalt szelet lenne Nas része a Gerysson-féle tortából? Többet érdemelt volna.
12 Nore - Nothing
Megjelent a 2002-es God's Favorite lemezen.
A C-N-N egyik fele, Noreaga. Ritka vendégek a lejátszómban, műveletlen vagyok. Emellett nincsenek hatással rám a Neptunes zenéi... Ez sincs.
13 Nore - Nothing (Bounty Killer Delivery Remix)
Megjelent: ???
Bounty Killer is a későbbiekben lenyomozandó előadók közé tartozik, elég ok erre az, hogy dancehall szól a szövegei alatt. :) Swizz Beatzről annyit sejtek, hogy a Ruff Ryders zenei agya. És ez az alap közelebb áll a fülemhez, mint az előző.
14 Mad Lion - Take It Easy
Megjelent az 1995-ös Real Ting lemezen.
Jól lüktet ez a zene, úgy tudom, KRS-One pakolta Mad Lion alá. Rákeresek erre a lemezre is. A refrént jelentő női vokál annyire nem nyerte el a tetszésemet, de sebaj.
Ilyen reszelős hangot akkor hallottam, amikor bizonyos Mad Spider egy Fugees-dalt (Nappy Heads) állított a feje tetejére a Bootleg Versions lemezen. Lehet, hogy Mad Spider = Mad Lion?
15 Xzibit - What U See Is What U Get
Megjelent az 1998-as 40 Dayz & 40 Nightz lemezen.
Xzibit még KRS zenéjére kezd szövegelni, majd átúszunk X saját területére. Ismét tempós rappelés, egész jól csinálja, kezdek rájönni, hogy talán kár volt figyelmen kívül hagyni Xzibitet... A zene nem az én zeném, de elmegy.
16 Krs-One - Step Into A World
Megjelent az 1997-es I Got Next lemezen.
Blastmaster KRS a tudatos rapperek archetípusa (iskolapéldát is mondhatnék, ha már magyarok vagyunk és a Tanárról van szó). A 2004-es VH1 Honors Hip-hop gálaest díjazottja (többek között 2Pac, a Run-DMC és Grandmaster Flash társaságában).
A mixtape 16. szelete ha nem is a 16., de sokadik libabőrt okozta nálam. Mikor bekúszott Xzibit rappelése alá (mögé) a halk női vokálja, máris kész voltam...
Ha rapper lennék, igyekeznék hasonlóan határozott (de mégsem agresszív) ütemekkel operálni és próbálnék hasonlóan tudatos és összeszedett szövegeket a zenébe csomagolni: "All music lovers in the place right now / That never understood the way that KRS got down / Yo I'm strictly about skills and dope lyrical coastin' / Relying on talent, not marketing and promotion..."
17 Promoe - The Hardest Working Men In schlookbiz
Megjelent a 2004-es Long Distance Runner 12"-es kislemezen.
Promoe a nemrég hazánkban járt Looptroop tagja. Eddig ők is kimaradtak a látómezőmből. (Kezdek rádöbbenni, mennyire korlátozott szeletét ismerem annak a valaminek, amit hip-hopnak hívnak.)
Ez az a fajta zene, amit azonnal áttekerek, ha meghallom a rádióban. Nem rossz, csak nem vagyunk kompatibilisek.
18 Craig Mack - Flava In Ya Ear (Remix)
Megjelent az 1994-es Flava In Ya Ear (Remix) kislemezen.
Craig Mackről összesen annyi emléket tudok összekaparni, hogy a kilencvenes évek közepe-vége és a Return of the Mack. (Alonzo közlése alapján: téves volt az asszociációm, az Mark Morrison dala.)
Kilencvenes évekhez passzoló ütem (úgy értem, jól reprezentálja a kort, amelyből származik) és szkreccs, akkor mintha még jobban hittek volna benne, mint mostanság... Notorious B.I.G. hangja kezdi a záró tételt, majd Busta Rhymes és LL Cool J is beáll.
***
Egyértelmű hőstett: Intro, One Two Shit / Hip-hop, Killing Spree (Remix), What's Golden, Duck Season, The Rep Grows Bigga, Work The Angles (Remix), Voodoo Chile, Nothing (Remix), Take It Easy, Step Into A World, Flava In Ya Ear
Teszi, amit kell, hősködés nélkül: Right Here (Remix), Warzone, Nas Is Like, Nothing, What U See Is What U Get, The Hardest Working Men In schlookbiz
Gyáva nyúlra jellemző megfutamodás: ---
Kezdek rájönni, hogy a mixtape-készítés olyasmi, mint a foltvarrás (patchwork): Gerysson mixében a zenék, ütemek kikandikáló, elvarratlan szálak és anyaghibák nélkül illeszkednek egymáshoz. :) Nincsenek tű okozta mechanikai sérülések (ezúttal lemezjátszótól, nem varrógéptől). Itt ez a majd' húszféle ütem, és zökkenőmentesen haladhatunk egyikből a másikba, mintha felújított autópályán haladhatnánk. Örvendetes természetességgel kerültek egymás mellé a dalok. Csak gratulálni tudok.
Nemcsak arról van szó, hogy a lemez széleskörű zenei érdeklődésről tanúskodik (tíz év zenei terméséből válogat), vagy arról, hogy Gerysson nagyobbrészt olyan zenéket adogat a fülembe, amik közel állnak hozzám. Ami egyértelműen arra bír, hogy elismeréssel adózzak előtte, az a precizitás, amivel egymás mellé szerkesztette az ösztönösen jól kiválasztott dalokat.
Csak így tovább, Gerysson. Sose legyen ennél rosszabb lemezed, és mindannyian nagyon jól járunk majd.
***
Eckü (Hősök) írta:
bolondokháza -> jó stílusban írod a kritikákat, nekem bejön, szakmai szemmel nézve csak annyit, hogy mixtape gyanánt én nem a külön számokat elemeztem volna, hanem így egybe az egészről, a zenei szelekcióról, mixelési trükkökről, estébé, de az más dolog, ez a Te kritikád, és jó lett...
Köszönöm és örömmel nyugtáztam, hogy az egyik Hős elolvasta a véleményt és az értékelés új szempontjait vetette fel a kommentárban.
A mixelési trükkökről nem tudnék mit mondani a fentieken túl (döccenés nélkül egymás mellé pakolt alapok), talán a zenei szelekció az, amihez hozzá tudok szólni. Mint említettem: ha az idősávot nézzük, láthatjuk, hogy Gerysson 10 év zenei terméséből szemezget - ez széles látókört jelez. Ha magát az anyagot szemlézzük, megállapítható, hogy az underground státuszú Hősök lemezlovasához illően a mixmester nagyobbrészt nem a média üdvöskéi közül, a zene fősodrába tartozó előadók névsorából válogat - legalábbis egy kezemen meg tudnám számolni, hány arccal lehetne találkozni a zenetévék műsorán. Szubjektív besorolásom szerint Busta Rhymes, Nas és Xzibit tartozik a felszín felettiek közé - és még ők sem egyértelmű tömegkedvencek.
(Az más kérdés, hogy míg az Egyesült Államok piacán platinalemezes eladásokat ér(het)nek el, nem az ő nevük szerepelne a spontán említések között, ha a magyarországi zenehallgatók ismereteit vizsgálnánk a hip-hop szempontjából. Azt gondolom, legfeljebb Eminem és 50 Cent jut el a magyar átlaghallgatóhoz. Ez a magyarországi zenei láthatárt jellemzi, illetve az azt alakító médiát. De akár annyival is elintézhetjük az egészet, hogy jelentős különbségek felfedezhetőek az amerikai és magyarországi viszonyok között.)
Ez a saláta nem a tömegízlésnek próbál megfelelni, inkább a Gerysson által (és általam is) fontosnak tartott underground neveket sorolja fel. Egy lemezkritika nemcsak a véleményezett művet és alkotót jellemzi, hanem a véleményezőt is, ezért talán egy személyes megjegyzés is elfér itt. Bár kommersz zenék felől érkezem, igyekszem a továbbtekinteni a kereskedelmi rádiók és a zenetévék horizontjánál. Ezért örvendetes tény: egy tehetséges underground lemezlovász (© Belga) és egy félig kommersz, de érdeklődő, kutakodó zenehallgató ízlése szinte megegyezik az utóbbi 10 év hip-hopját tekintve. Illetve nem is ez az örvendetes, hanem az, hogy én lehetek ez a félig kommersz, de érdeklődő, kutakodó zenehallgató.
A mix hangulatteremtő, illetve -megtartó képességei megfelelőek, mint írtam, az elejétől kezdve libabőrös állapotban leledztem, mintha a billentyűpüfölés közben váratlanul odalopózott volna mögém az a bizonyos kedves és puszit nyomott volna a nyakamra... Tehát saját mércém szerint többnyire remek dalok sorakoznak egymás mellett. A maradékról pedig határozottan el tudom képzelni, hogy valaki más igen jól érezze magát és ritmikus végtagrángás fogja el tőle. Ami belőlem közönyt vált ki, másra frenetikus hatással lehet. Ennek fényes példáját láthattam a Budapest Parádé Hip-hop Kamionjánál: a "Don't this shit make a nigga wanna jump, jump..." felszólítás nem mozgósított engem, de mindenki mást kiválóan. :)
Remélem, kielégítő volt a válasz, ennyi tellett tőlem. Még egyszer köszönet a hozzászólásért (mindenből igyekszem tanulni).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése