| Előadó | Presser Gábor |
| Cím | Olyan édes vagy nekem |
Én már annyi mérget nyeltem, aztán mégis itt vagyok,
Túl a gyógyszereken s ellenszereken,
És ha kínálgatnak, egyre többször hátat fordítok,
Olyan édes vagy nekem.
És ha éretlen gyümölcsből már kaptam jó sokat,
Ha savanyúan érkezem,
Végre kéne már az életből egy másik változat,
Olyan édes vagy nekem.
A túlvilág majd összeadja minden bűnömet,
S az ördög a vállamon bőg,
Ő tudja, hogy csak rám emelted macskazöld szemed,
S minden eldőlt.
Néha hízelegve lépre csalnak cukros nénikék,
És én nagykanállal megveszem,
Az csak arra jó, hogy megmutassa, mennyit vesztenék,
Olyan édes vagy nekem.
S a papírtrombiták, a harsogó világ,
Engem nem érdekel.
Egy sóhaj többet ér, a szívemig beér,
S nekem végem.
Senki sem érti, mindenki nézi,
Mi van velem?
Olyan édes vagy nekem.
Ha elment, aki okos és megcsalt, aki szép,
S csak én vagyok ellenem,
Kis mentőcsónak győzi le a bánat tengerét,
Olyan édes vagy nekem.
Ha ábrándosan nézel, mint a némafilmeken,
Ha elpirulsz, vagy nem,
Könnyű kókuszillat libben át a durva életen,
Olyan édes vagy nekem.
És égek majd a tűzben és a szívem lángra kap,
S egy percig még emlékezem,
És elém gömbölyödöl, mint a habverőn a hab,
S jó, hogy éltem.
Senki sem érti, mindenki nézi,
Mi van velem?
Olyan édes vagy nekem.
Olyan édes vagy nekem.
Olyan édes vagy nekem.
Olyan édes vagy nekem.
Édes, édes, édes, édes, édes vagy nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése