Június elején a West-Balkánban jártunk depressziót kezelni némi sör mellett, akkor volt részem véletlenül a Kamu koncertjében. Két korsó között lenéztem a pincébe, mert érdekes jazz szűrődött fel onnan. Megálltam a keverőpult közelében, a pódiumon laza jazzt játszó zenekart láttam, mellettem pedig egy fekete kisasszonyt, aki erősen emlékeztetett Senára. Gyorsan kapcsoltam: ő tényleg Sena, a színpadon pedig a Kamu csörömpöl.
Alig volt időm felfogni az egészet, Sena elsuhant mellettem és a mikrofonhoz sietett. A First One 12., Listen című tételébe kezdtek. Úgy láttam, hogy élvezik a koncertet, Sabák Péter különösen. Mintha bulizott volna basszusgitározás közben. :)
Éppen nem volt nálam a Sena-lemez, nem tudtam dedikáltatni. :( Megoldásnak mutatkozott, hogy a helyszínen zsákmányolt programfüzet szerint 21-én 22:00-tól ingyenes Kamu-koncerttel szolgál a zűrökkel küszködő Gödör Klub.
21-én, rövid estebédet követően negyed 11 után értem az Erzsébet térre. Még nem láttam ekkora tömeget a Gödörben, Gödörnél. Senáék előtt a PUF adott akusztikus koncertet és ha korábban érkezem, láttam volna a NoJazz elnevezésű francia nu jazz-formációt is. Az estebéd élvezetesebb volt. :)
A teraszon éppen elpakoltak a technikusok, a benti színpadon Bródy János próbálta elaltatni produkciójával a jelenlévőket. Kamura utaló jelek sehol. :( Igyekeztem vigasztalódni, ehhez egy dobozos Soproni Ászok tűnt megfelelő eszköznek.
A zenekarra utaló első jel a megmagyarázhatatlan okból és helyről ismerős szaxofonos, Vázsonyi János és a már emlegetett fekete kisasszony feltűnése volt. Mindjárt jobb kedvre derültem. És most már biztos, hogy rajongó vagyok: elhoztam a lemezt, a biztonság kedvéért alkoholos filccel is készültem, de persze hatökrös szekérrel sem lehetett volna Sena elé vonszolni. :)
Próbáltam megmagyarázni magamnak a megilletődöttséget, hogy érdemes lenne előkészíteni az odamenést. Kutaláltam, hogyan: az első sorban foglalok helyet, jól láthatóan rajongóként viselkedem a koncert alatt, azaz arcomon idióta vigyorral mosolygok végig és feltűnően élvezem az egészet, ezért a rendezvény végén Sena hátha nem veszi zaklatásnak az ezeregyedik rajongóként érkező sörhasú egyén érdeklődését (ez az egyén lennék én).
Mintha kamaszkorom jött volna vissza, amikor a diszkó során próbáltam felmentést keresni magam elől a gyávaságra, azt hajtogatva, hogy nem, még nem megyek oda a lányhoz, még szemezek vele, és persze egyetlen alkalommal sem sikerült szemkontaktust létesíteni az aktuális rajongottal, megette a fene az egészet.
Tíz évvel később, huszonévesen már fejlettebb az önmagammal szembeni érvrendszerem, és annyival is könnyebb a helyzet, hogy nem próbálnám meg felszedni Senát, csak rajongok érte. Most már azt mondtam magamnak, hogy nem akarom zavarni, és ez megalapozott kijelentésnek érződött, mert Sena vagy a barátaival, vagy a zenésztársaival (vagy a két halmaz metszetébe esőkkel), vagy a többi rajongóval beszélgetett. Egy pillanatra sem volt egyedül, illetve amikor egyedül lehetett, elvesztettem szem elől. Ez az én formám.
Bródy János jelenlététől sem oldódtam fel. Nem mintha bármi gondom lenne vele, de ha már egyszer a Kamu előzenekarának kérték fel :D, legyen már olyan tapintatos, hogy az este tízre beharangozott fellépőt nem hátráltatja tizenegyig...
Tizenegy után pár perccel csendültek fel a kamu jazzként aposztrofált zene első hangjai, én meg rögvest magamra öltöttem a rajongó ismertetőjelét, az idióta vigyort. Le sem lehetett volna mosni az arcomról. Puskáznom kellett a zenekartagokat illetően, és nem is ismertem fel Sabák Pétert, mert nem a gitárnál, hanem a billentyűknél foglalt helyet.
Elindult valamiféle beskatulyázhatatlan kavalkád, amire bármilyen címkét ragaszthatnánk, mindegyik kamu lenne. Talán a jazzt tudnám ajánlani kapaszkodóként. (És Sena hangját! Ha depis leszek, Senát fogok hallgatni Nina Simone és Victor Wooten mellett. Helyesbítek: Kamut, Skeget, Gimmeshotot, bármit, csak halljam a hangját.)
Visszatérve a Kamuhoz, a tagok: a rokonszenves basszusgitáros Sabák (Másfél) mellett billentyűn Szesztay Dávid, a doboknál Hárságyi Péter (Budbudas zenekar), szaxofonon Vázsonyi János (Drums, Triton), trombitán Kárpáti Dodi (Quimby, Shalaban, Balanyi Szilárd zenekara) és persze Sena a hangjával. :)
Úgy vettem észre, hogy a zenei kavalkád nemcsak minket, a közönséget ragadta magával. A Kamu tagjai is belefeledkeztek a zenébe. Sabák emellett néha ajánlgatta a Moszkvában kiadott (?) nagylemezt, amire valahogyan összekaparom majd a pénzt.
Közben újabb Soproni csúszott le a torkomon, és rájöttem, miért élvezem a Kamu zenéjét: mert élvezem. Hogy feloldjam a tautológiát: találtam valamit, amit meg sem próbálok elemezni, egyszerűen elveszek benne. Az életemben lakó tündér is utalt rá, hogy minden zenét túlságosan tudatosan hallgatok, megpróbálok mögé látni. Itt és most fel sem merült bennem ilyesmi. Minden energiámat lefoglalta a receptoraim szélesre tárása és a Kamu befogadása.
Ha film lenne, a Macska-jajt hoznám fel párhuzamként. A káosz, a pozitív, élvezhető káosz miatt. A Kamu kiszámíthatatlan, ösztönös, útkereső és jó irányban elinduló. Nem mondanám, hogy mindenki számára könnyedén emészthető tucatáru. Negyed egy körül levonultak és visszahívtuk őket, volt még némi csörömpölés, majd vége.
Felfrissítettem magam a mosdóban és "kerestem egy félreeső pillanatot", amikor Sena szabad. Nem akartam félbeszakítani egyetlen beszélgetést sem az aláíráskérés miatt. Nem ráakaszkodni szerettem volna, hanem csak jelezni, hogy eggyel több rajongója van. :) Azt hiszem, sikerült. A pillanat előállt, Sena meglepődött, illetve örült, hogy valaki rendelkezik a lemezével, bemutatkoztam, megkaptam az aláírást és tovább nem is akartam zavarni. Minden jót kívántam (őszintén) és léptem. Idióta vigyorral.
Sena hazakísért, legalábbis letelepedett a fülemben. :) A Keletinél, miközben az éjszakai járatra vártam, a közelemben foglalt helyet egy romacsalád. A családfő odaült mellém, kérdezte, mit hallgatok, megmutattam, tetszett neki, házibuliba hívott. A fáradtságra hivatkozva visszafogottan visszautasítottam. Elfogadta.
Máris elvonási tüneteim vannak a Kamu miatt... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése