2009. október 25., vasárnap

Ludditák - Porcogó (2005)

(2005.07.19-én kelt sorok.)

Dizájnos borító. (Rögvest kitérő: jót nevetek, amikor valaki nem tudja leírni a design szót, illetve azt hiszi, hogy le tudja írni, pl. desing...)

Két DJ, Párizs (Playground Records, lásd később bővebben) és Nafta (Vono Box).

Közben a Ludditák két évet öregedtek, gondolom, sokszor felléptek - azért csak gondolom, mert egyszer sem volt szerencsém látni őket. :( És lett, illetve elkészült a Csajos szám, majd a Csajos CD és rajta a Lásd be. És még a Nyócker-filmzenét se felejtsük ki.

A lemez meghallgatható a Másfél otthonát is jelentő kiadó, a Playground Records oldalán. Vagy megvenni is érdemes, 1500-2000 körüli összegért.

Kiegészítések 2005.09.27-én: Nos, hölgyek, köszönet a lemezért és hogy ezzel lehetőségem nyílik a szövegek mélyebb befogadására. Nem mernék dekódolást emlegetni, mert ha megpróbálnék (megpróbálnák - mondja bennem a proletár) megfejteni minden kódot, csak felsülnék. Szerintem rajtatok kívül senki sem tudja teljes egészében átlátni a Luddita-szövegvilág ezernyi hivatkozását és önmagára visszautalását. Ezért maradjunk ennyiben: további véleményeket közlök a rímekkel és ahol tudom, megpróbálom értelmezni a szövegeket. Logikus, hogy a Ludditákétől eltérő zenei szocializáció miatt változatlanul nem fogom észrevenni a "nyílt URH-és Neurotic-idézetek" előfordulását.

01 - L.U.D.D.I.T.A.

Sirályhangok? :) Az elejéről elektronikus reggae (ami a dub) jutott eszembe.

Internacionalista refrén (de távol az Internacionálétől), még jó, hogy tudok franciául. Nem hiszem, hogy erre készen állna egy hétköznapi hip-hop arc. ("Wyclef the multi-talented, average heads can't handle it..." - mászik elő az emlékezetemből egy 1996-os sor.)

Faut pas chier? Ez meg akár Manau is lehetne. A Faut pas faire chier Mémé miatt.

Kieg.: "néhány ganxta-káder, akinek az oldschool volt az utolsó alma mater" - ez utalás lenne arra, hogy a kilencvenes években a világban feltűnt tudatos hip-hop hazánkban még nem termelte ki a magyar követőket, hanem pl. a hip-hop (fősodorbeli) magyar mintaadója rég lejárt oldschool kliséket használt az első lemezénél?

"Nos, itt lakunk pesten, ahol majd mindenki poszt-" - hmm, ezt annak vélném, hogy képtelenek vagyunk önálló magyar mintákat kidolgozni a zenében, hanem máshonnan átvetteket követünk szervilisen... Ezzel párhuzamos a refrén "Tu dois pas te plier" sora is.

"Nexusban nem a Tatura hajazunk..." - :D :D

"Apropó, itt nem a tixo a truppragasztó, / és nem a ruppó: a rap az, ami összepasszoltat / pár kóristát, Párizst, kis karistot a korongon..." - újabb kinyilatkoztatása annak, hogy Ludditák meg nyomja non-profit. :)

02 - Buppina (közr. Buppa)

Ez közelebb áll a hip-hophoz. Buppa jobb fej, mint ahogyan emlékeztem rá az IMMC-ből. A hangja többsávos, vagy "hogyan akarjam magának kifejezni".

Nem érzem jogosnak azt a véleményt, hogy nem lehet megkülönböztetni egymástól a két Luddita-hangot. Az egyik mélyebb.

Őrült fúvósok szabadulnak el a refrén alatt. Vagy előtt. És itt-ott máshol is. :)

Buppa valahanyadik versszaka alatt a Ludditák old school módon felelgetnek a sorok végén. Ez Run DMC-t idéz számomra és örülök neki.

Kieg.: a fiatalság talán már nem is tudja, ki az a Gojko Mitics. Én még sejtem (ez van, öregszünk), hogy ő volt az amerikai prérinek álcázott bolgár pusztán nyargaló acélos tekintetű apacsot alakító színész.

"Oké, elöl majd kitolom a pulóvert..." - nem az én tisztem méltatni a Luddita-tesók külsejét, de azért annyit, hogy hmmm...

Buppa első strófája tíz soron át rímel (a második pedig nyolc soron át) anélkül, hogy erőltetett lenne. Hmm, hanyag elegancia a szövegekben is...

03 - Hé, picsa! (közr. Bárdos Deák Ági)

Valahogy óvodásokra és az Animal Cannibalsre asszociálok a zenéről, de meg nem tunnám indokolni, miér'. És ez nem dicséret vagy neheztelés, csak vélemény.

Kontrolláld magad, mint Antal Nimród - ez tetszik. :) Nem rendes pop, nem Csendes Bob ez sem...

Trombita. Elmondhatatlan hanghatások, mintha rájukesett volna a keverőpult. Azért remélem, nem. :)
Kieg.: szövegkönyv nélkül nehezen felfogható egy efféle szöveg, mint hogy "Beszólnál, perszóna, ezerszer per óra, / mint a Szódában a keróra a számzára, / rámszáll a vakerod, ja, ez a számszára..." Szövegkönyvvel ellenben érthető és értékelhető. Sőt...

"Üss be, mint Tupacnek Tim Roth": hátha nem tudja mindenki, miről van szó: Az utolsó belövés.

A refrént felvenném a Felsőfokú nyelvtörők jegyzéke gyűjteménybe, ha lenne. Van? Ha nincs, nekiállok... :)

04 - Kisbetűs zenekarok (közr. Hippikiller)

A rock felé fordulás első jele. A Wan2 cikkírója, csd szerint "a gitáros vadulás fasza, a szóló azonban a cicanadrágos metált idézi". Az első pár másodperc tényleg nem nagy szám, de azt követően nekem afféle Run DMC-érzésem van, és ez most erősen bóknak veendő.

Nem olyan kemény, mint a System of a Down és a Wu-Tang, vagy az Onyx és a Biohazard együttműködése, de ez is jó.

Betűtészta? Hmm, gimiben a menzán raktunk ki belőle mindenfélét, aztán a rizs Greg szerint csupa I betű volt... :D Szerintem is hajrá, kisbetűs csapatok! (Kisbetűs csapatok, akiknek szurkolok: Jazzékiel, Ludditák, a Pannonia Allstars már elérte, hogy nagyobb betűvel írják, az Eleven Hold talán még nem jár ott.

Kieg.: beleragadt a fülembe az a sor, hogy "én másokat rakok ki a betűtésztából", legalábbis ez ugrik be, amikor valakivel arról beszélek, hogy újabban nem kommersz zenéket hallgatok.

05 - Intro

Azt hittem, a Ludditák már megtalálták a hangjukat. Legalábbis az I'm so pretty is szól a rádióban. De akkor miért tekerik tovább? :)

06 - Pöri

Csd szerint "a népi hangszerelésű Pöri a Belga Magyar Nemzeti Hiphopja után nem spanyolviasz". Lehet, hogy a Belgáék feltalálták, de nem ezt... A népies hangszerelés ül, de a Pörit nem hasonlítanám a Belgáékhoz. Abban (szerintem) több az irónia. :)

Az ilyes hangzás a Besh o drom és Mango közös dalában (Csujogató, a Nekemtenemmutogatol lemezről) jobban sikerült, azt azért meg kell vallanom. De azt sem szeretném ehhez hasonlítani, csak megjegyzem.

"Ha real G akarsz lenni, akkor pörköltözöl" - :)))))))

Kieg.: "tiszta Sickboy-szitu..." - szeretném azt hinni, de nem vagyok biztos benne, hogy más is emlékszik a Beteg Srác és a többiek (pl. Spud) betépett kalandjaira... :D

07 - Mínuszban

Rosszabb hangulat? "Reggel szélnek eresztem, akiért tegnap a várost szétkerestem" - szakítás? :( Azért jó. Mert lassabb. Mert személyes. Mert közelebb enged egy fokkal. Az elején a dúdolás miatt mintha a Lásd be köszönne vissza (CsajosCD).

A rosszkedv általában annyira messze van a Ludditáktól, mint a vendéglő a világ végén, tehát jobbára ártalmatlan. De rosszkedvűnek is kell lenni néha. Örülök, hogy akkor is ott lehetek, amikor rossz a kedvük. Illetve nemcsak akkor érdekelnek, amikor szétveti őket a lelkesedés.

Kieg.: a "mínuszban az ingerküszöböm" szavak is bennem ragadtak, mert találva érzem magam...

"Az agyamban az ágyakról kódolt emlékminták, / hosszú linkekké lesznek a palikkal a hanta-palinták..." - nem mondható, hogy ez közhelyszerű megfogalmazása annak az örökös folyamatnak, amelyben bonyolult köröket szoktak leírni egymás körül a pasik és csajok...

"A kritikára azt kapod, hogy te vagy a frigid..." - mi, pasik elkövetjük azt a hibát, hogy a társ jobbító szándékú és jól megfogalmazott hozzászólásait is képesek vagyunk férfiúi hiúságunk megsértésének venni, mert esetleg jogosnak érezzük, tehát nem szeretjük magunkat, és ezt az elégedetlenséget kivetítjük a másikra, frigidnek nevezzük - amitől persze semmi sem oldódik meg, csak bonyolódik, de legalább azt hisszük: jobb, mert elhárítottuk a felelősséget. Brrr...

"Ugyan mit ér az érvelés meg a vélemény, / ha nő az érverés, tágul a véredény?" - igen, nem lehet velünk beszélni, amikor a farkunkkal gondolkodunk.

"Nekem ez az ultravalóság, / hogy a testiség csak mennyiség / semmis maszatolások és nem szentmisék..." - szeretném azt hinni, hogy közelebb állok a Mire gondolsz közben? vershez (Lázár Ervintől, úgy rémlik) és ahhoz, ami Márai mondott a nőkről.

08 - Hippi

Fúvósok? Pimaszok. Tetszenek. Végigvonulnak a dalon. Mihez tudnám hasonlítani? Hmmm... Nem hiszem, hogy egyáltalán kell bármihez. Jó ez önmagában.

Az est.hu szerint a Hippi "a Bahia-kört osztja". Nem tudom egyértelműen beazonosítani, hogyan. Ja, de... "Szasztok, Woodstock, miért nem húztok már el..." és "töröld ki a hippiket az evolúcióból".

Néhol itt is rockba hajlunk, és itt is egész jól működik. A Run DMC-érzés megszűnt, de ez sem rossz.

09 - Vastaxik (közr. Buppa)

Tényleg édesebb, mint a bor. :) Bár a Ludditákra nem az édes jelzőt alkalmaznám, hanem: öntudatos, intelligens, aranyos hangú, egyedien rímelő, kritikus, szellemes... Aki édes, az mintha gyámolítandó lenne. Ők pedig érettebbek és önállóbbak.

Rendszeresen erre szoktam zuhanyozni/ébredni fogmosás közben, és nagyon kellemes élmény. :) Először a furcsa ütemre figyeltem fel, a RadioCafe 98.6-on szólalt meg, aztán jöttek valakik, akik úgy rappeltek, mintha a Ludditák lennének. És ők is voltak.

Buppa is visszatért. Ezúttal azt mondanám, hogy jazzbe, illetve rockba hajlunk, de ezzel nem tudom jól leírni, hogy mibe is.

Feltétlenül megjegyzendő, hogy kezdem megszokni, sőt megszeretni Buppa hangját és rímeit is. :)

10 - Sex & Drugs & Rock n' Roll

A kezdet: Ponyvaregény (Pulp fiction) alá illene ez a zene, illetve van benne egy csipet Patricia Barber A man & a woman dalából. És később persze ismét rockba csapunk át egy kicsit. Meg mintha keleti zenébe is... Ez sem rendes pop.

Az est.hu azt írja, hogy "a Serge Gainsbourg-hangmintát is használó Sex & Drugs & Rock'n'Roll többek között a pesti zenészeket, anyagosokat és azok közös halmazát" osztja. Az életformára való utalásként fogom fel Johnny Depp és Vegas emlegetését.

Shut 'em down: az nem PE? Vagy Onyx? Az utóbbi biztos, az 1998-as lemez címe.

11 - Kurvaélet (közr. Noryka)

Nyócker-filmzene, a filmet még mindig nem láttam (szégyen fejemre), és a lemezt sem hallottam még. Műveletlen vagyok. :) Logikus, hogy nyögéseket hallok. Meg női nevetést...

Élvezem, ahogyan a sorok végén beszól a csörgődob...

Noryka hangját szívesebben hallgatnám lágyabb zene és kevésbé szókimondó szövegek közepette, de ez csak az én aberrációm, elismerem. :)

12 - Hétfő

Dob és fúvósok és gitár és Ludditák. A zene szinte rádióban is mehetne... Lendületes, szinte rockos.
Hét főbűn? Az est.hu már rájött, nekem lassabb a felfogásom. De tényleg, irigységet hallok emlegetni.

Ne bánj semmit: Piafnak mintha tényleg lett volna egy Je ne regrette rien dala, valami rémlik... De ismét csak az derül ki, hogy műveletlen vagyok, illetve rendezetlen a meglévő zenei műveltségem.

13 - Moslékország (közr. Hippikiller)

Ismét porcognak egy kicsit együtt a Ludditák és a Hippikiller zenekar. Tehát rock. Az Another one bites the dustot hoznám párhuzamba az első pár hang alapján (a Queentől), aztán azonnal el is vetném az asszociációt.

Magyar motívumok: csodaszarvas, Hortobágy, sportsikerek. Elégedetlenség.

Más kultúrkörből érkezem, ezért nem tűnik fel, hogy a Moslékország "nyílt URH- és Neurotic-idézetekkel is tarkított" lenne (forrás: est.hu).

14 - A sehova tanúi (közr. Varga Livius)

Livius a Quimby tagja Szilárd, meg Kiss Tibor mellett, a zenekartól annyi maradt meg a fejemben, hogy "izzadok a sóstól". Livius a refrénhez adja rokonszenvesen karcos hangját. (Utána kéne járnom a Quimbynek is?) Az biztos, a Ludditáktól nyugodtabb, lassabb szövegeket kapunk.

Senki semerre. A Mínuszban mellé tehetnénk párként, a hangulat és a lassítás miatt.

Nem tudnám sehova sorolni ezt a zenét - de lehet, hogy egyszerűen csak élveznem kéne. Egész jól sikerül. :) A gitár cincogása mintha flamencós pengetést jelezne, de azért ne gondoljunk a Fiestára. És egyébként sem az a leghangsúlyosabb.

***

Fülig érő mosoly: L.U.D.D.I.T.A., Buppina, Kisbetűs zenekarok, Pöri, Mínuszban, Hippi, Vastaxik, Kurvaélet, Hétfő, A sehova tanúi

Pókerarc: Hé, picsa!, Sex & Drugs & Rock n' Roll, Moslékország

Lefelé görbül a szám: Nem görbül. :)

Piszkozat, de mégis, van valami irományom a Ludditák második hangzóanyagáról. Amint lesz szövegkönyvem és kézzelfogható lemezem, várható egy részletesebb változat. Érzem, hogy ez itt még jelentős kiegészítésre szorul, de kiindulásnak megteszi.

A benyomásaim máris pozitívak. Ha valamiféle ívet szeretnék felvázolni a Ludditák zenei fejlődésével, változásával kapcsolatban, a következő pontokra helyezném a hangsúlyt: a producercsere jelentős elmozdulást eredményezett, ebből következik a zenei paletta szélesedése. Aki szűkebb értelemben vett hip-hopot keres, az pofára fog esni. Engedjük kísérletezni a Ludditákat és a producereket, kérem.

Az első lemezhez képest újabb változás a vendégszereplők beengedése a stúdióba. Buppa magabiztos és egyszerre laza jelenléte megfelelően színezi a Ludditák szövegszövetét, Bárdos Deák Ági néhány szóval működik közre, a Hippikillernek köszönhetjük (és részemről valóban köszönöm is) a rock felé nyitást, Noryka hangja a Még bennem él óta szívesen látott vendég a hallójárataimban és Livius orgánuma kiválóan passzol A sehova tanúi visszafogottabb tempójához.

Vitatkoznék ismét csd-vel, szerinte "a zene terén van még mit fejleszteniük, persze nem rossz, ami van, csak nem elég erős, nem elég hiphop: kicsit szintis".
Attól, hogy rappelnek, nem feltétlenül kell hiphop a szövegek alá. És azt sem érzem jogosnak, hogy nem elég erős a zenéjük... És szerintem még kevésbé megalapozott a kicsit szintis címke. Nem hinném, hogy a szintist Depeche Mode-értelemben érti. Itt szó sincs elektronikáról. Tehát maradna az, hogy csd a felvétel minőségével, a stúdiómunkával kapcsolatban elégedetlenkedik. Sehol sem tűnt úgy nekem, hogy elrontották volna a keverést a hangmérnökök.

Tudom és vállalom, hogy botfülem van, de ha én botfüllel rendelkezem, akkor csd minden bizonnyal süket. :) Kezdem azt hinni, hogy nem ugyanazt a lemezt hallgattuk.

Nem akarom megvédeni a Ludditákat, megteszik ők, ha nem értenek egyet a kritikával. Amit írok, csak vélemény, ugyanúgy, mint csd sorai. Nem hiszem, hogy nálam van az igazság, de azt még kevésbé hinném, hogy nála.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése