A bumfordiság és bárgyúság olyan sűrűségű elegye, amit (majdnem) épeszű képregényrajongóként nem lehet röhögés nélkül kibírni.
Nem feltétlenül csak arról van szó, hogy évtizedek távolából lesem ezt a mozgóképet. Ezek eleve ráhagytak egy kicsit, hogy ne legyen anyagfoszlás a visszahajtott széleknél. Mikre gondolok?
Batman és a rendőrök viszonya szinte már émelyítően tiszteletteli - ellentétben a Frank Miller-féle Első év vonatkozó nexusával. Végletesen gagyi az a plasztikcápa, ami elkezdi emésztgetni Batman lábát, majd előkerül a cápaűző permet. A Joker-smink alatt látszik a hanyag eleganciával meghagyott és fehérre meszelt bajusz. A fúvósokkal megpakolt zene simán elférne egy Tom & Jerry-rajzfilmben is.
És ez a lila kosztüm a Sötét Lovagon... Három embert ismerek, aki tudja, hogyan kell hordani ezt a színt - rendben, Jokerrel együtt négyen vannak, de közülük csak A Nevető Ember tűnik fel a színen.
Ugyanolyan komoly anyag, mint az 1977-es Pókember-film. :) Távol áll attól a képtől, amit "ismerek és szeretek", s amit nehezen tudnék szavakba csomagolni, de valami ilyesmi lenne... Fekete köpenyben rohangáló, potenciális szociopata, önkényes-önjelölt igazságosztó. Beteg lelkű antihős, aki a denevérekkel szembeni félelmét úgy próbálja legyőzni, hogy denevérruhába öltözve ijesztgeti a bűnözőket. Antiszociális elem.
Levezető körként itt egy másik, ugyancsak alteros Batman-interpretáció.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése