Erre csak azt lehet mondani, hogy ohh, ]f9on@iufpbzu!!!
Pedig egyszerű: annyi volt, hogy Grand Mexican Warlock-, Fish!-, Hollyvoodoo-, Blind Myself- és Subscribe-arcok Grand Mexican Warlockot, Faith No More-t és Rage Against The Machine-t játszottak.
Éjjel, országút, sehol egy kocsi, ami elvinne, te pedig a vihar felé fordítod az arcod, beledőlsz a szélbe-esőbe. És csak röhögsz az egészen. Felszabadultan. Ilyen ez.
Vagy olyan, mint amikor az ember tövestül kitépi a szívéből a démonait, belenyomja a pofájukat a sivatag homokjába, hogy megfulladjanak, aztán ugrál a hullákon és élesen hallatszik a gerincek reccsenése a bakancs talpa alatt. Utána persze nevetés, inkább ijesztő, mint vicces módon.
Hosszasan el fogunk még szöszölni egymással mi ketten, ez a látomásokat szülő mexikói boszorkánymester meg én.
A Faith No More-ról annyit, hogy kamaszkoromban volt otthon egy CD-nk tőlük, hallgattuk is, aztán elsikkadt más zenék miatt. Ez a "FNM, kínai változat" erősen emlékeztetett az eredetire. Taps.
RATM pedig... Vicces (vagy nem?) hogy reakciósként hiszek abban az érben, ami egy baloldali gerillasrác nyakán dagad ki, miközben a mikrofonba köpköd. Az RATM hiphopra hasonlító összetevője az ok arra, hogy szarjak az esetleges nézetkülönbségekre, át tudjak ugrani az ideológiai szakadékon és vállveregetést intézzek Zack felé. Illetve a közös nevező köztünk a vágy, hogy atomjaira zúzzunk ezt-azt. Mindegy. A lényeg: a Subscribe-féle fordítás is érvényes volt. Eléggé. (Hopp, újra be fog kerülni a lejátszóba az a Street Sweeper-lemez, előre látom.)
Negatív érzelemtársításokra adott alkalmat a visszazuhanás a valóságnak abba a szegmensébe, ahol a szombat nem más, mint újabb, félálomban intézett munkanap. Az a baj(?), hogy olyan vagyok, aki elvégez ezt is, azt is, amazt is. Lassan afféle joker-karakter leszek, amit bárhol fel lehet használni. Mondhatnám a főnökeimnek, hogy én inkább Batman szeretnék lenni, de egyikük sem értené a viccet. (Nem vicc.)
Nem tartok ott, hogy szédülésben vagy fülzúgásban csapódjon le az alvásdeficit (a haluzáson is túlestem, még decemberben), inkább olyan, mintha a tompaság vattacukrával lennének kibélelve a napok és csak olyankor lennék tényleg ébren, amikor nekidőlök a hangfalnak és szól a rock. Ska. Hiphop. A zene a drogom, használni is fogom.
MNUSZ – mondta Duddits. Aztán megmentette a világot.
Legyen valami laza asszoc. a végére. Tessék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése