Hetek óta pattog-zörög bennem néhány mondat, mint dobókockák a megrázott pohárban.
"...egy Rammstein-előadást istenigazából nem lehet számonként, szétbontva kezelni. Az esti program egy abszolút profin kivitelezett, a végletekig kiszámított, előre megtervezett produkció volt, olyan, amilyet csak a nagyok tudnak prezentálni. Mondom ezt úgy, hogy a buli előtt kb. hat számot ismertem a zenekar tekintélyes életművéből. Igen monoton zene, amit a németek játszanak, egymástól alig megkülönböztethető riffekre épülő dallamok hömpölyögnek az ember felé... (...) Mégis van valami ebben a katonás pontossággal előadott ipari metálban, amitől az embernek elindul a feje meg a lába, akkor is, ha közben nem a színpadot nézi, mert akkor vadul meg igazán."
Forrás: Index.hu. Menetelős germán metálszínház lángok között, tengernyi műondóval. http://goo.gl/1l9K
"Mert a Rammstein ilyen használós zenekar. Használják a hangszereiket, nem a végükön pattogó bábok, hanem minden egyes ütemmel lehentelik rólad az utolsó falat húst is, míg a végén csak állsz meztelen aggyal, és még úgy sem fogod fel, hogy ez ennyire jó lehet. Életed összes eddigi és ezutáni orgazmusa, két órába gyúrva."
Forrás: Koncertblog. Rammstein: csizma az arcba. http://goo.gl/f3oA
Első megjegyzés: ohh, @#>Đđß$, kár, hogy nem tudtam ott lenni...
Második: az Index-cikket olvasva az az érzésem volt, hogy olyan írta, akinek inkább lexikális tudása, mint megélt tapasztalatai lehetnek a Rammsteinról. (Korrekt módon bevallja, jó pont. Nincs ezzel semmi gond.) Újságíró, aki elment egy koncertre, mert ez volt az aznapi munkája.
A Koncertblogon másfajta ember nyilatkozik meg. Nem vérbeli exsajtós, hanem olyasvalaki, aki egyrészt rajongó, aki nagyon jelen* volt ott aznap este, ezért csordultig van az élménnyel. Másrészt érzi, hogy önmagában a közlésvágy még nem tesz képessé az újságírásra. Viszont megvan benne az a tehetség, ami kell ahhoz, hogy ne össze-vissza szavak sorakozzanak fel egymás mellett, kicsattanva a lelkesedéstől, de fókusz nélkül, hanem épkézláb, kerek mondatok. Nem katonás, hanem Rammstein-féle rendben.
Tiszteletben tartva a vélemény szabadságát, saját látószöget is felvázolnék. Mondom ezt úgy, hogy még egyetlen RS-koncertre sem sikerült eljutnom. Tehát legfeljebb a lemezekről szőtt elképzeléseket tudom sorokba szedni.
Szóba került a monotónia. Előfordul, de még nem vettem észre, hogy unalomba váltana át. Ha végignézzük a lemezeket, hátha kiderül, miért nem érzem egyhangúnak a Rammsteint. Túl sok benne az indulat és az ebbe-abba belekóstolás ahhoz, hogy egyhangú lehessen. Ipari rock? Elektro-metál? Sosem próbáltam-próbálom megfejteni a zenét, csak élvezem.
Herzeleid (1995)
Wollt ihr das Bett in Flammen sehen?
Az, ami. Ipari metál. Fűszernyi elektro és darálás, darálás. Testiség, vér, lángok képei. A végén megidézése annak, amivel jól bánnak: közönség. Nem is tudnék másra gondolni, mint arra, hogy koncerten akarok lenni, izzadt és lelkes testek között, vagy kettesben egy izzadt és lelkes testtel.
Der Meister
Rammstein-féle zenei illusztráció az apokalipszishez, bólogatással. Bibliai képsor: végítélet, pusztítást hozó lovas, kellemetlen szembesülés a végső igazsággal. A fékezésre-balesetre hajazó, beszúrt hangminta is a halálra utalhat. És ez itt vajon költészet? "Die Wahrheit ist ein Chor aus Wind."
Weisses Fleisch
Szerelmi vallomás egy beteg, megszállott embertől... Mintha a szatír futna az áldozata után. Néhány szó előrevetít egy 14 évvel későbbi nótát: Ich tu Dir Weh. Fekete vér és fehér hús -
hadd ne magyarázzam a párhuzamot a gonosszal-jóval. Szó szerinti és átvitt étterem: "dein weisses Fleisch erleuchtet mich". Erős képi megfogalmazás, hé-hé.
Asche zu Asche
Bólogatásra-menetelésre ösztönző zenébe csomagolt Bibliát is forgathatunk, furcsa főhőssel: ez az inverz vagy reciprok Krisztus azért jön vissza, hogy levadásszon.
Seemann
Az opcionális lassúzás melankóliája ez. Ha valaha is eszembe jutna Rammsteinra lassúzni, azt ez a nóta okozná. Majdnem közhelyes képek sorjáznak, viszont talán pont attól nem lesznek nyúlósan közhelyessé, mert nem olyan skicceli fel őket, akitől megszokhattuk volna a nyávogást. Videóra lefordítva: többnyire fekete-fehér (és amikor nem, akkor is olyan, mintha), magányos, elveszett. Ügyes.
Du riechst so gut
Szikár hangok közé érkezünk (odavágós köszörülés mellett kórusban énekelhető, szinte dallamos refrénnel lazíthatunk) és győztes-vesztes helyzetbe, az ösztönös vadász szerepébe navigálhatunk át. Újabb utalás a testiségre: érezhető a préda pórusaiból kipárolgó félelem. Megőrjíti a vadászt, hröarrh. A '95-ös videováltozatban dobermann szerepel (nem vadász-, hanem őrző-védő, munkakutya), s nem akarnék feleslegesen több humort belelátni a Rammsteinba, mint amennyi van bennük, de ezt akár poénként is tudnám értékelni.
Das alte Leid
Tiszta rockdal, közben elgondolkodhatunk, mivégre is vívjuk a háborúkat a matracon.
Heirate mich
Visszafogott elektrós prüntyögés, majd középtempós darálás. Gregorián-érzés, mintha kolostorban vonulnánk a folyosón. Kiválóan(?) furcsa párosítás, jaj: ehhez a temetőben alvás és a holtakkal házasodás vágya társul.
Herzeleid
Rohadjon el a világ, mert a boldogság ideje rö. Vid. Re. Sza. Bott. Ezt kell beosztanunk élethosszig. Mivel nekik is sikerül ügyesen ellenni nagyon kevés szöveggel a rockolás végéig, mi is megoldjuk valahogyan.
Laichzeit
A magyar abszurd humoristák után a német indusztriál-zúzók is elmondják, hogy a ponttyal nehéz csókolózni. Nem szeretném elviccelni a dalt, de eleve rosszul vagyok a halaktól. Szögezzük le, hogy ez korrekt elektro-dal, aztán gyorsan haladjunk tovább.
Rammstein
Akit bármennyire is érdekel a Rammstein, ismerheti a névadó város melletti 1988-as légibemutató és a baleset történetét. Ez itt sajátos megemlékezés, viszonylag belassult, szerényebbre hangszerelt. A vonatkozó klipben az elmaradhatatlan tüzek és a David Lynch-féle Lost Highway képei csapnak arcul.
Sehnsucht (1997)
Sehnsucht
Beindítás, minden lehetséges értelemben. Torna a testekkel és a hangszerekkel, keményen. A "love hides in the strangest places" mondat mellé eltettem emlékbe a "Sehnsucht versteckt
sich wie ein Insekt" szavakat.
Engel
Szinte a teológiába beleharapó dal (aki jó, az angyallá lehet, de mi nem akarunk azok lenni, mert az angyalok félnek és magányosak), ami miatt felfigyeltem a Rammsteinra. A megszokott reszelős férfihang és szellős női vokál, rock és elektronikus alig-csörömp, lassulós kivárás és férfias beindulás randevúzgat itt. A mozgóképes verzió még annyit mond, hogy egy bűntanyán valószínűbb dolog lángokkal és kígyókkal összefutni, mint angyalokkal.
Tier
Ohh, igen. Kihasználás. Családban marad. Incesztus-fetisiszták: vorwärts. Ebben a mérges oda#đĐߤ$ban érzem az erőt, amivel a falhoz tudnám... Nem annyira kemény, amennyire feltolnám a hangerőt, hogy megsüketüljön, akinek ilyesmi jut eszébe.
Bestrafe mich
Igen, igen. Ha szado-mazo érdeklődésű srác lennék, ettől az ipari darálástól indulna be a szombat este és az a valaki, aki megbüntetne. Így viszont marad az a megjegyzés, hogy koncert esetén csordaszellemben süvölteném a színpad felé válaszként erre az újabb durvulásra, hogy "Du darfst mein Bestrafer sein".
Du hast
Hangsúlyosabban elektronikus zenemintázaton helyezték el a szavakat. Sokadszorra is működik a darálás-kórus-darálás felépítésű szerkezet. Szóviccre gyanakszom, mert úgy emlékszem, a németeknél a birtokolsz és az utálsz között egy betű a különbség. Így jutunk el az esküvői fogadalomtól az utálatig. Szép. Beteg humor.
Ha az utálat (akár helyes, akár téves) értelmezése mentén nézem a videót, akár arról is szólhat(na), hogy a házastársak megölelik egymás, miközben utálják a másikat, pontosan úgy, mint az elhagyott épületben egymás arcába nevető férfiak. Sötétíts be... (Balra lent, a video alatt.)
Bück dich
Szögbelövővel lehetne ilyen dalt elkezdeni. De nem én rendezem a színpadképet a koncerteken, ezért befogom. Ezt a nótát is akkor tudnám igazán rendeltetésszerűen hasznosítani, ha örülnék, hogy pórázon vezethetek és megalázhatok valakit. Közben ő is örülne. Broáf. Ha nem veszem figyelembe a témát, akkor csak simán élvezem ezt az elektro-durvulást és kedvem támad a Quake-hez.
Spiel mit mir
Sejtem, hogy a vérfertőzés inkább komor, mint vidám téma, legalábbis ez alapján így érzem. Kemény és savanyú zene a kemény és savanyú témához. Újabb ferde sztori. Birtoklás, testek? Ismerős.
Klavier
Hirtelen könnyedség? Viszont nem létezik olyasmi, hogy megváltás-megnyugvás, legfeljebb időlegesen, mint itt, a strófák és a refrén tempóváltásai közt. Másik beteg történet, Csáth Géza tolla vagy Lakatos István képregénykockái után kiált.
Alter Mann
Egyszerű metál, kétszemélyes, látomásos kamaradarab. Szinte fantasy-novella? Vagy misztikus sztorit lehetne kanyarítani belőle, ha jobban kibontanánk?
Eifersucht
Nem tartozik a hét főbűn közé, de ettől még emészthet. Itt akár testi vonatkozásban is értelmezhetném a birtoklási, kisajátítási vágyat: "iss mich ganz auf". Amúgy variáció az ipari metálra, sejthető módon. Akárhányszor próbálkoznak azzal, amit tudnak, mindig bólogatok és darálom a szöveget, mert jól tudják, hogyan kell ezt.
Küss mich (Fellfrosch)
Hoppá, újabb testi egyenleg. Csak ne jutna eszembe az a keserédes nő. (Nem hiszek bennünk, de ezzel együtt is cirógatnám a lelkét és érdekel a teste.)
Vagy az lehet, hogy a lemez végére a hat német eldobta a kanalat, vagy egyszerűen a humorérzék diktálta tett a metál rajzfilmes hanghatással történő lazítása? Nem lényeges.
Jegyzet, hivatkozás
Ramsteini baleset (Wiki) - http://goo.gl/iUGp
David Lynch: Lost Highway (Wiki) - http://goo.gl/G3lb
Csáth Géza - Lakatos István (Képregény.net) - http://goo.gl/vxRV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése